Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.
Az első nyolchavi tény és az év egészére vonatkozó terv alapján az adódik, hogy a szeptember-decemberi időszakban összesen mintegy 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást kellene kifizetnie a magyar hatóságoknak a nyertesek számára, ami duplája lenne a tavalyi utolsó négyhavi adatnak.
A júniusi mintegy 250-ről júliusban 600-ra ugrott az új uniós pályázati nyertesek száma, ami az idei év eddigi legmagasabb száma, azaz igencsak felpörgött a pályázati döntéshozatal Magyarországon. Szokásos havi összesítésünk azonban arra is rámutat, hogy a megítélt új támogatások együttes volumene 42-ről 28 milliárd forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kifizetett támogatások összege is ugyanígy 106-ról 83 milliárd forintra csökkent júniusról júliusra. Utóbbi szám egyébként azt is jelenti, hogy az év hetedik hónapjában kissé több pénz jött Brüsszelből (94 milliárd forint a Pénzügyminisztérium adatai szerint), mint amennyit itthon kifizettek a hatóságok nyerteseknek, azaz minimálisan végre szűkült a két kifizetési tempó közötti különbség.
Idén áprilisban mindössze 15 milliárd forintnyi új EU-támogatást osztottak el a magyar hatóságok, ami az elmúlt évek egyik leglassabb havi üteme - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunk során. Ez a tempó persze nem meglepő annak tükrében, hogy amint megírtuk: április elejére, azaz 4 év alatt, elosztotta a 7 évre járó EU-pénzeket a kormány. Közben az is figyelemre méltó, hogy a támogatások kifizetési üteme sem pörög igazán: áprilisban "mindössze" 75 milliárd forint volt, miközben Brüsszelből a múlt hónapban is jött mintegy 32 milliárd forintnyi átutalás. Az óvatos itthoni kifizetési tempó mögött még mindig zajló pénzügyi elszámolási viták is meghúzódhatnak.
Egy minapi kormányhatározat és a legfrissebb támogatási adatok alapján a 7 évre járó EU-pénzek teljes egészét elosztotta már a nyertesek között a magyar kormány - derül ki adatbázisunkból. Mivel a támogatói döntések bejelentése 2015 tavaszán indult el Magyarországon, így valójában 4 év kellett a 7 évre járó pénzek elosztásához. Ez persze nem meglepő: konkrét és kimondott cél is volt ez arra hivatkozva, hogy ne a ciklus végére maradjon a feladat és minél hamarabb induljanak el a projektek. A 7 éves keret 100%-ának elosztása azonban nem jelenti azt, hogy a következő években ne folytatódna az EU-s pénzosztás Magyarországon: sőt, még mindig nagy összeg vár elosztásra.
Február elejéről március elejére 167 milliárd forinttal 9178 milliárd forintra visszaesett a megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon - derül ki a példátlan helyzet a Portfolio adatbázisából. Úgy tudjuk, hogy a visszavágás mögött jórészt két nagy egyedi ügy hatása húzódik meg, ami most jelent meg a statisztikában, és összességében nem ad okot aggodalomra. Közben itthon nagyon lelassultak az EU-s kifizetések, míg Brüsszelből örvendetesen jönnek továbbra is az átutalások, de néhány nagyobb vitás ügy - például a vízügyi keretközbeszerzés több százmilliárdos ügyének - elhúzódása miatt esélyes, hogy megint év végén lesz majd a nagyobb "pénzeső" kintről.
Az extrém magas tavaly év végi brüsszeli EU-s átutalások után januárban alig kaptak pénzt a magyar hatóságok, de ezzel együtt az itthoni céges pályázók mégis hatalmas lehetőségek előtt állnak idén, hiszen még mindig rengeteg EU-forrás vár elosztásra. A Portfolio vizsgálata szerint ugyanis "hiába" döntöttek már a 7 évre járó keretösszeg 98%-áról, ezek jelentős része "visszahullhat" az elmúlt évek masszív ár- és béremelkedése miatt és így több százmilliárd forintnyi felszabaduló keretet kell majd újra elosztani.
A diplomáciában példátlan keménységgel támadta meg a múlt pénteki EU-tanácsi ülésen a német nagykövet a magyart amiatt, mert utóbbi továbbra is akadályt gördített az EU és az Arab Liga között készülő megállapodás megkötése elé egy migrációs utalásra hivatkozva - írja a 444.hu a megszerzett jegyzőkönyv szövege alapján. A német nagykövet fenyegetése szerint ezt a lépést nem fogják elfelejteni akkor, amikor majd a 2020 utáni EU-s költségvetés kereteiről és a kifizetéseknek a jogállamisági feltételrendszerrel való összekötéséről tárgyalnak. A Portfolio megítélése szerint az ügy azért is fontos, mert vannak arra utaló jelek, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés végső elfogadása és így a jogállamisági kritériumokról a döntés végülis a 2020 második felében esedékes német EU-elnökség idején születik meg. Ha viszont nem is húzódik addig az ügy, a német befolyás akkor is kellemetlen helyzethez vezethet Magyarország számára a 2020 utáni EU-pénzek terén.
A 2018-as év egészében 4,4 milliárd eurónyi, több mint 1400 milliárd forintnyi fejlesztési forrást utalt a magyar államnak az Európai Bizottság - jelentette be egy mai sajtótájékoztatón az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Ez szinte teljesen megegyezik a Portfolio múlt heti kalkulációjával.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek és önkormányzatainak fizették ki eddig a 2014-2020-as uniós ciklusban a legtöbb EU-támogatást (430 milliárd forintot) - emeli ki a hivatalos kormányzati pályázati adatbázis (FAIR) alapján Világgazdaság összesítése.
Rendkívül felpörgött a karácsony körüli napokban az EU-pénzek brüsszeli átutalása Magyarország felé és így a Portfolio kalkulációi szerint decemberben összesen 780 milliárd forintnyi támogatás ömlött be a magyar államkasszába. Ez példátlanul magasnak számít az elmúlt éveket tekintve és egyúttal azt is eredményezte, hogy az egész 2018-as évet tekintve csaknem annyi (1451 milliárd forint) EU-pénzt kapott Brüsszelből a kormány, mint amennyit idehaza kifizetett a nyertes pályázóknak (1597 milliárd forint). A decemberi brüsszeli forráslehívási hajrával a kormány jócskán túlteljesítette az egész évre kitűzött saját pénzlehívási célját és a nagymértékben javuló államháztartási helyzet abban is segített, hogy az év utolsó hónapjában újra bátrabban hozott pályázati döntéseket a kormány: hatalmas összegben hirdetett új nyerteseket, illetve felpörgött feléjük a kifizetés is.
Úgy tűnik, még karácsony előtt sem bír leállni az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások átutalásával, hiszen az elmúlt két napban is mintegy 91 milliárd forintnyi kifizetés történt meg a Portfolio számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy a két napja már megírt 308+240+90 milliárdon felül ezt a további 91 milliárd forintot is feltüntetheti majd a decemberi átutalások között a Pénzügyminisztérium, így tényleg brutális többlet alakulhat ki az év utolsó hónapjában a pénzforgalmi államháztartási egyenlegben. Ez nagyon jól jön a magyar büdzsének, amelynek deficitje az első tizenegy hónap alapján rekordra hízott.
Az elmúlt két hétben a Portfolio adatai szerint mintegy 308 milliárd forintnyi uniós támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére, sőt további 240 milliárd forint a 2007-2013-as ciklusból is megérkezett, azaz jókora likviditási ajándékot kapott a kormány karácsony előtt. A nagy folyósítás ismét alátámasztja októberi értesülésünk helyességét és azt is jelenti, hogy a kormány a háttérben jópár vitás kérdésben engedhetett, hogy sikeresen teljesítse a saját magának kitűzött egész éves brüsszeli forráslehívási célt. Mindez pedig nagyban segít abban, hogy év végére csökkenteni tudja a rekord magasra hízott magyar államháztartási hiányt.
Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.
Miközben idehaza lecsavarta az EU-pénzek kifizetési "csapját" a kormány, aközben Brüsszelből szokatlanul felpörgött a támogatások átutalása, ez pedig kifejezetten jókor jött a magyar büdzsének - derül ki a Portfolio havi összesítőjéből. Közben az is lényeges, hogy a 2014-2020-as ciklusra kalkulálható teljes pénzügyi keretnek már 92%-át elosztotta a kormány a nyertesek között, igaz egyelőre még "csak" alig hattizedét fizette ki. Brüsszelből egyébként már a 7 évre járó pénzek közel negyede megérkezett, ami megfelel az EU-átlagnak, viszont messze minden tagországot megelőz azzal Magyarország, hogy a 7 éves keret több mint 100%-ára írt már ki pályázatokat.
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.
A júniusi 141-ről júliusban 183 milliárd forintra, január óta a legmagasabbra, ugrott az uniós támogatások nyerteseknek kiutalása és ezzel átlépte az Orbán-kormány a bűvös 5000 milliárd forintos kifizetett pénzállományt - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Bizottsággal vívott, százmilliárdos méretű elszámolási viták és az emiatt extrém nagyra hízott költségvetési hiány mellett sem lassítja az intézményrendszer a kifizetéseket. Sőt az is lehet, hogy mivel már látszik az ősszel Brüsszelből megérkező átutalások esélye, ezért bátran zajlik itthon a nyerteseknek járó támogatások kifizetése.
A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege, így a ciklus eleje óta már 4860 milliárd forintnál jár az összes kiutalás, azaz közelíti a kormány a bűvös 5000 milliárd forintot - derül ki szokásos havi összesítőnkből. Ez azt jelenti, hogy a 7 évre (310-es euró mellett) járó mintegy 8920 milliárd forintos keretnek az 55%-a már a nyertesek számláján van, de amint a héten rámutattunk: százmilliárdokkal több keret állna rendelkezésre, ha tartósan gyengébb szinten ragadna a forint. Idén és év jövőre az uniós támogatások tényleges felhasználása még növekedhet tavalyhoz képest a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint, így kissé élénkítheti a gazdaságot, 2020-tól azonban jócskán lassulhat a forrásfelhasználás, és ez lehúzhatja majd a gazdaság éves növekedési képességét is.
Összesen 4,268 milliárd forint "bónuszt" kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumában az uniós támogatáslehívások tavalyi felpörgetéséért, az összeg mintegy 2100 fő között oszlott meg, így fejenként 2 millió forintos juttatásról beszélhetünk, amelynek nagyobbik részét az áprilisi választások előtt fizették ki - írja a 24.hu a tárcától közérdekű adatigénylés keretében megkapott adatokra hivatkozva.
Az európai uniós pénzek felhasználásának a koordinációja a Palkovics László vezette innovációs tárcához kerül a Miniszterelnökségtől, illetve az egyik kormánykabinet neve megváltozik - többek között ezekről beszélt a Figyelőnek adott interjúban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség új vezetője. A Portfolio más forrásból szintén úgy tudja, hogy a Miniszterelnökségről elkerül az uniós pénzek felhasználásának koordinálása, de közben az uniós ügyekben a stratégiaalkotás és a kapcsolattartás az EU intézményeivel továbbra is a tárcánál marad.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
